VÁLÁS A CSALÁDBAN – SZEREPEK FELCSERÉLŐDÉSE 1.

A válás nehéz helyzet a család minden tagja számára. A szülők sok esetben tanácstalanok, és kézenfekvőnek tűnik, hogy a gyereket beavassák bizonyos kérdésekbe. Ezzel alapvetően nincs baj, azzal viszont igen, ha tőle kérnek segítséget, tanácsot, állásfoglalást. Túlzott felelősséget tesznek rá ezzel, és ezzel együtt a gyerek családon belüli szerepe is változik. Nem gyerek szerepben lesz ezután, hanem felnőtt szerepbe kerül, ami veszélyt jelenthet rá, és az egész családra nézve.
Amikor, többnyire az apa kivonul a családból, a családi rendszerben vákuum keletkezik, amely automatikusan betöltődhet ilyen-olyan módon. (Hozzáteszem, nem mindig az apa az, aki elköltözik a családtól, és, ha ez így is van, rendszerint nem önszántából, hanyagságból, felelőtlenségből teszi vagy azért, mert nem szereti a gyerekeit. Tehát az „apás” példával nem minősíteni szeretnék, hanem egyszerűen a gyakoribb helyzetet leírni.)
Kézenfekvő lehet, hogy a hiányzó férfi szerepet a (legnagyobb) fiúgyerek vegye át. Ő válhat az anya segítőjévé, támogatójává. Félreértés ne essen, ezek a szerepcserélődések nem tudatosak, nem olyanok, amivel egyik vagy másik szereplő szó szerint megkínálja a másikat. Azonban erre olyan, kevésbé szerencsés mondatokkal is rá lehet erősíteni, mint például: „Most már te vagy a férfi a családban!” De nem feltétlenül kell fiúnak vagy idősebb testvérnek lenni ahhoz, hogy ezt a szerepet a gyerek „megkapja”.