Megmagyarázhatatlan testi tünetek?
A pszichoszomatikus betegségek elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A pszichoszomatikus betegségek mechanizmusa – azaz a test és lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa máig sem teljesen feltárt. A pszichoszomatikus tünetek keletkezése a legtöbb esetben megoldatlan lelki vagy szociális problémák jelenlétére utal, amelyek szomatizáció útján adnak jelzést.
Általában a következő lelki eredetű közérzeti zavarok merülnek fel: megmagyarázhatatlan félelem, alvászavar, depresszió, idegesség, tespedtség, zavartság, kimerültség, érdektelenség, szexuális örömérzet csökkenése. Igazi szervi problémák nélkül további szervi működésbeli zavarok alakulhatnak ki, például légzési-, keringési zavarok, gyors szívdobogás, ájulás, azonosíthatatlan eredetű fejfájás, hát- és gerincfájdalmak, emésztési zavarok, étkezési panaszok – hasmenés, székrekedés, hányás, testsúlyváltozás -, szexuális zavarok, bőrtünetek, és még hosszan sorolhatnánk.
Kategória: Terápia
TÖKÉLETES HÁZASSÁG?
Azt szeretnénk, hogy a házastársunk biztosítsa az anyagi és érzelmi biztonságot, legyen a legjobb barátunk, szenvedélyes szerető, kiváló szülő és mindemellett lássa el szerepeit a közös háztartásban. Mindezt egy hatodik emeleti panellakásban kellene megvalósítani ketten.
Ez valóban túl sok elvárás lenne?
Igen, mindezek hatalmas feladatok, amit nem biztos, hogy képes egymásnak biztosítani két ember. A nem teljesülő elvárásokból fakadó csalódások gyakran kikezdik a házasságok stabilitását. Ilyenkor nem arra gondolnak, hogy az elvárásaik túl nagyok, hanem arra, hogy nem találták meg a megfelelő házastársat.
KORAI ANYA – GYERMEK KAPCSOLAT
A születést követő néhány hónap és annak történései kiemelkedően fontos a gyermek későbbi életére nézve. Ezalatt az idő alatt gyűjti be a baba az első tapasztalásait a világról.
Az anya körülveszi a gyermeket gondos szeretetével. Felismeri igényeit, s igyekszik azokat kielégíteni. A baba újra és újra azt tapasztalja, hogyha valami baja van, s jelez, akkor melegséggel, szeretettel érkezik a segítség. Így alakul ki az ősbizalom, ami egy egész életen át elkíséri. Azaz érdemes bizakodni, szükség esetén jelezni és kérni, mert a világ alapvetően jó, s valaki mindig segít. Az újszülött-csecsemőkorban megtapasztalt szerető gondoskodás, törődés óriási tőkét jelent. Az így felnövekvő emberek nyíltak, bizakodóak, ezáltal kezdeményezőbbek lesznek.
Bizonyítékok támasztják alá, hogy neurotikus állapotok kamasz illetve felnőttkorban az anya-gyermek kötődés korai megszakadásából erednek.
Egyre több elvárást támasztanak egymás iránt a házastársak. Lehet valaki egyszerre jó barát, szenvedélyes szerető és kiváló szülő? Miért üthet jóval nagyobb sebet a hűtlenség a megcsalt félben, mint korábban? Milyen a jó házasság? – ezekről a kérdésekről is beszélgetünk, ha személyesen találkozunk.
ANYA – APA SZEREP
Az anyai szerep – viselkedést világszerte vizsgálják. Megfigyelték, hogy a mai anyageneráció tagjai, kiket korán bölcsödébe adtak, az anya munkavállalása miatt, mothering-tudatuk kárt szenvedett. Azaz kevésbé türelmesek, önfeláldozóak, az anyaszerep sokak számára inkább nyűg, mint örömforrás, gyakran az önmegvalósítás akadálya. Valószínűleg ez összefüggésbe hozható a mai kor csökkent gyermekvállalási kedvével is.
Az apai szerep– viselkedés lassan, fokozatosan alakul ki. Lassabban, hiszen sokkal kevesebbet van együtt az apa a gyermekével. A fiatal apát emellett ambivalens érzések is gyötörhetik:
• A gyermek születése következtében a férj elveszítette kizárólagos szerepét felesége életében. Trónfosztottá vált, és a trónbitorló a saját gyermeke.
• Ezt erősíti, ha az asszony túlzottan csak a babával foglalkozik, kettőjük kapcsolatából kirekeszti a férjet.
• A feleség gyakran fáradt, kimerült, erre hivatkozva a házaspár nemi élete a háttérbe szorul.
SZÜLÉS, SZÜLETÉS
A szülésre, babavárásra való felkészüléskor a szülést követő mentális változásokról is kellene hallaniuk a szülőknek, hogy ne érje őket váratlanul. Ha tudnak róla, könnyebben átvészelik.
Amennyiben az anya a szülést követő pár hétben senkivel sem tud beszélni az esetleg jelentkező rossz érzéseiről, félelmeiről, akkor egyre befelé fordul, bűntudatot érez, szorongóvá válik. A szorongás pedig agressziót eredményez.
Az agresszió kivédése érdekében az anya viselkedése így alakulhat:
• elutasítja a szoptatást
• kerüli a testi kontaktust az újszülöttel
Hogyan fedezhetők fel ezek?
Az anya rosszkedvű, fásult, önmagát, babáját elhanyagolja, sokat panaszkodik „állandóan síró” csecsemőjére, anyateje minimális, nem ő, hanem más fürdeti, teszi tisztába a gyermeket, mert fél, hogy leejti vagy kárt tesz benne.
Ha ilyet észlelünk a közelünkbe, akkor mit tehetünk?
• Dicsérni kell mind az anyát, mind az újszülöttet
• Beszélgetni kell a szülés utáni természetes pszichés változásokról
• Hangsúlyozni a baba érintésének, szoptatásának szorongást oldó, feszültséget csökkentő hatását
• Ha szükséges, LLC szoptatási tanácsadót ajánlani. Bővebb információ róluk itt olvasható.
• A családi szerepek, funkciók megbeszélése. (Ezt jobb lenne a szülés előtt tisztázni). A testi érintés miatt jobb, ha az anya fürdeti a babát, a nagyi más feladatot is el tud látni.
• A nem múló depressziós állapotot jelezni kell a háziorvosnak. Kezelésben az ösztrogén adása, család-és pszichoterápia együtt vezetnek eredményre.
ANYÁVÁ VÁLÁS
A csecsemős család (0-1 év)
A szülést követően mindenki azt várja az anyától, hogy mosolyogjon, örömbe ússzon. Természetesen nagyon boldog, de fáradt és kimerült a szülés élménye, a hormonális változások, s a vérveszteség miatt. Lelkileg is megterhelheti az anyát – amennyiben kórházban szül, és amennyiben egy ideális képe volt az első napokról – a nem megfelelő légkör (túlzsúfolt szobák, a munkájukat kelletlenül végzett nővérek), a csecsemő féltése (elcserélik, leejtik, megetetik, elviszik stb.). ehhez még hozzájárulhat a gátseb fájdalma, esetleg aranyér, a mell kisebesedése stb.
Ezeknek köszönhetően alakulhat ki enyhe depresszív állapot már az első napokban, ami a hazatérés után fokozódhat. A lehetséges segítés ellenére az anya egyre fáradtabb, az újszülött gyakran sír, nem tudja megnyugtatni, a szoptatások egybe folynak, alig van idő pihenésre. S emellett mosolyognia kellene, mert ezt várja el a környezete, és ő is saját magától. A napok múlásával az anya egyre rosszabbul érzi magát, ambivalens érzések gyötrik; egyre mérgesebb a folyton bömbölő babára, akit képtelen megnyugtatni, mert ő maga is ideges, ugyanakkor szégyenli ezeket az érzéseit. Úgy érzi ő rossza anya, más sokkal boldogabb csecsemőjével. Ez a szülés utáni depresszió. Hagen kutató szerint a nők 1/6-át érinti a világon. Normális esetben a szülést követően pár nap múlva jelentkező enyhe depressziót elfogadhatónak kell tekinteni. Ha azonban elhúzódik, akkor szakemberhez kell fordulni.
TERHESSÉG IDEJE ALATTI FÉLELMEK
Gyakran ezek az aggodalmak fordulnak elő terhesség alatt:
• az alak változásából fakadó félelmek, melyek párkapcsolati problémákhoz is vezethetnek (pl. a férjem rám sem tud nézni)
• rossz emlékek saját szüleiről, főként az anyáról (pl. nem szeretnék én is ilyen lenni)
• félelem az öröklődő betegségektől
• félelem magától a szüléstől
Ezek kiküszöbölésére ideálisak a kismamaklubok, ahol a tévhiteket a szakemberek szétoszlathatják.
A szülésmódjának megválasztása (alternatív, hagyományos, apás stb.) már a legtöbb kismamának lehetséges. A szülés menetének ismertetése, a légzőgyakorlatok stb. megtanítása mellett nagyon fontos volna a szülés körüli időszak pszichés változásaival való foglalkozás. A társadalomban még mindig az a hiedelem, hogy az ember spontán válik szülővé. Márpedig ez csak fokozatosan megy végbe.
A GYERMEKET VÁRÓ CSALÁD
A várandósság – amennyiben kívánt gyermek várásáról van szó – a nő életének legszebb időszaka, még ha kellemetlen tünetekkel (émelygés, hányás stb.) párosul is. Sajnos az egészségügyi ellátás kihagyja a pszichológiai tényezőket (hacsak nem kóros esetről van szó), pedig sok várandós él át szorongást, félelmet, kételyt ekkor. Vannak nők, akiknek csodálatosan telik el a 9 hónap, de vannak, akik bizonytalanok lesznek és aggódnak.
CSALÁDI ÉLETCIKLUSOK
A család minden életciklusának jellegzetes problémái vannak. De a felsorolt normál krízisektől függetlenül léteznek olyanok, amelyek folyamatosan jelen vannak, vagy csak időnként fordulnak elő.
Ilyenek pl.
• A családtagok egyéni pszichés problémái: kisebbrendűségi érzés, szorongás, bűntudat, függőség, személyiségzavarok stb.
• Aktuális konfliktusok: házastársak között, szülő-gyermek között
• Anyós, sógornő kapcsolati zavarok
• Társadalmi döntések, intézkedések családi szinten problémákat okozhatnak. Pl. munkanélkülivé válás, elszegényedés
A CSALÁDI ÉLET BUKTATÓI
Annak érdekében, hogy felkészülhessünk a párkapcsolati és a családi élet buktatóira, leírom azokat az időszakokat, amelyekben ez lehetséges.
Normál krízisek:
1. Az újonnan házasodott pár családja
2. A gyermeket váró és a csecsemős család (0-1 év) 2/2. A kisgyermekes család (1-3 év)
3. A kisgyermekes család (3-6 év)
4. Az iskolás gyermeket nevelő család
5. A serdülőt nevelő család
6. A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
7. A magukra maradt, még aktív szülők családja
8. Az inaktív, idős házaspár családja