Mi történik a terápia során?

Ha terapeutához fordul, akkor ő az érzéseiről, gondolatairól, kapcsolatairól és fontos értékeiről fog a klienssel beszélgetni. Kezdetekben, a terápiás foglalkozás arra összpontosít, hogy mit szeretne fejleszteni, valamint a célok kitűzésére.
• Néhány cél, amelyet az emberek a terápia során kitűznek, a következők lehetnek:
• önbecsülés fejlesztése és önbizalom szerzése
• kitalálni, hogyan szerezzünk új barátokat
• kevésbé letörtnek és nyugtalannak érezni magunkat
• az iskolai osztályzatok javítását
• megtanulni a haragot és a frusztrációt kezelni
• egészséges döntéseket hozni (például kapcsolatokkal étkezéssel kapcsolatban) és véget vetni a saját magunkat tönkre tevő viselkedésnek

Miért érdemes terápiára menni?

 

Szőnyeg alá söprés egyszerű megoldásnak tűnik, de ez nem oldja meg a nehéz helyzeteket. Gyakran életvezetési problémákkal való küzdelmek (szorongás, kiégés, párkapcsolati gondok) teszik nehézzé az életét.

Félnek attól, hogy számukra idegen szakember beleszól az életükbe.

„ Nekem ne vájkáljon senki az életemben!”

Igazából nem is attól van a félelem, hogy a számára idegen emberrel kezd el dolgozni, hanem attól, hogy esetleg szembesülni kell, ha kimondunk dolgokat. Ezt a jelzést a szorongás okozza. Ez a negatív érzés bizonyos félelemmel párosul, pedig „ha nem mondom ki, az „olyan, mintha nem is létezne”

Hogyan zajlik nálam a terápia?

Hogyan zajlik nálam a terápia?

Ha egyéni terápiát végzek, akkor elsősorban A kognitív viselkedésterápia sok más pszichoterápiától abban különbözik, hogy a pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, aki az ülések aktív résztvevője.

A klienssel együttesen feltárjuk a problémát, majd olyan célokat tűzünk ki, amelyek felé a terápia során haladni szeretnének. A célok kitűzése alapul szolgál a terápiás ülések tervezéséhez és a megoldások megtalálásához.

A kognitív viselkedésterápia célja az új készségek elsajátítása is. Például egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongás hatására élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápia segítségével segítségemmel fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul.

A következő néhány ülés arra szolgál, hogy minél jobban megismerjem a klienst és a problémáit, ezeket a nehéz helyzeteit alaposabban feltárjuk. Ezt pszichológiai tesztek általa kitöltésével, majd közös kielemzésével egészítem ki.

A terápiás szerződés által meg van határozva, hogy egy alkalom 50 perc időtartamú,  heti rendszerességgel kér házi feladatokat, melyet a következő alkalommal közösen feldolgozunk.

A kliens a terápiás üléseken megszerzett, megélt tudás hatására újfajta tudásra, belátásra, tapasztalatokra tehet szert.

Folyamatosan figyelem, hogy  milyen változások, előre lepések történnek, elkezdődik-e a pozitív változás.

A terápia lezárása alkalmával megbeszéljük, hogy honnan hová jutottunk, milyen  fontos fordulópontokra számíthat a jövőben. Ekkor már ritkábban találkozunk, végül befejezzük a folyamatot.

Természetesen, ha a kliens nehezebb élethelyzetbe kerül, és szüksége van a személyes találkozásra, megkapja a lehetőséget.

Párterápia

Elvében azonos az egyéni terápiával. Az eltérés itt olvasható.

Ennek a folyamatnak célja, hogy elsajátítsák a mindkettőjüknek elfogadható kommunikációt, és egymás kölcsönös támogatást, pozitív érzéseiket.

Kezdetben külön-külön ismerkedek meg a pár tagjaival. Ezt követően a párterápián mindkét fél már egyszerre van jelen.

Párterápiánál nélkülözhetetlen

  • a valós elhatározás
  • szívből jövő eltökéltség
  • folyamatos nagy levegő
  • komoly önkritika mindkét félnél
  • igazi felelősségvállalás
  • mindenképp változni és változtatni akarás
  • elég fájdalom tűrő képesség
  • komoly szorgalom
  • őszinte tenni akarás
  • komoly szeretet, vagy legalábbis szeretni akarás

A párterápia egy speciális pszichoterápiás forma, mellyel segítek felismerni és megoldani a kapcsolatukban előforduló konfliktusokat és kihívásokat.

A párterápia közben rengeteget tanulnak magukról és egymásról.

Ezen az úton nemcsak a kapcsolat javítása a cél, hanem az egyéni fejlődés is. A párok megtanulják, hogyan hallgassák meg és értsék meg egymást, hogyan kezeljék a konfliktusaikat és hogyan építsenek erős és egészséges kapcsolatot. A kapcsolat fejlődésével párhuzamosan ők maguk is többek, jobbak – nagyobbak – lehetnek, mint tegnap voltak.

Másfajta házi feladatokat kapnak: Problémás helyzeteket kell kipróbálniuk, erről naplót vezetnek, és a következő megbeszélésen közösen kielemezzük.

Ez a módszer nagyon bevált. Képessé válnak olyan dolgokat is észre venni, amit eddig nem tudtak megismerni.

Egyre jobban meg lehet hozni a kedvüket ahhoz, hogy kipróbáljanak egy jó kapcsolatot.

 

15 évnyi tapasztalattal és sikeres együttműködésekkel mondhatom, szinte mindenkinek szüksége van terápiára. Az én klienseim – például – a befejezést követően úgy vélekedtek, hogy megvilágosodtak, megértették, mi, miért történik velük, és segítséget kaptak a változáshoz is. Neked is segíthetek? Most – egy akció keretében – az első online beszélgetés
(15 percben) ajándék!
Hívj, keress az alábbi elérhetőségeken:
– 06 30 9199524
– natonek.gabriella54@gmail.com
Várom jelentkezésedet!
Gabi
Lehet, hogy egy firka

Gyermekkori érzések börtönében

Legtöbben – egyfajta védelmi mechanizmusból – öntudatlanul elnyomjuk az érzelmeiket, mert esetleg úgy érezzük, hogy nem tudnánk kezelni a vele járó fájdalmat és intenzitását. Az is lehet, hogy nem tudjuk, hogyan kell szabadon engedni az olyan romboló érzelmeket, mint a düh vagy a harag. Sokan már kisgyermekkorunktól fogva arra vagyunk kondicionálva, hogy ne mutassuk ki – különösen a negatív – érzéseinket, ne higgyünk nekik, ne vegyük őket komolyan, söpörjük inkább a szőnyeg alá.

Pedig soha nem a negatív érzelmek betegítenek meg, hanem az elfojtottak.

Harag, szomorúság, bűntudat, szégyen, stb. – a leggyakrabban ezekről az érzésekről próbálunk nem tudomást venni.

Az önbecsülés az önmagunkról kialakított kép, önmagunk szeretete, és az önmagunkba vetett bizalom.

ALACSONY ÖNBECSÜLÉSMAGAS ÖNBECSÜLÉS
Azt akarom, hogy szeressenek.Szeretem magamat, és mások is szeretnek.
Megküzdési pozíciók: nem hiteles:
Mindent megteszek neked!
{engesztelés}
Bűntudatot ébresztek benned! {vádló}
Elrugaszkodom a valóságtól. {okoskodó}
Tagadom a valóságot. {zavarodott}
Megküzdési pozíció: hiteles:
Azt teszem, ami a helyzethez illik.
Tisztelem a különbözőségünket.
Mindketten fontosak vagyunk.
Elfogadom a kontextust.
Merev
Ítélkező
Hiteles
Van saját ereje
Magabiztos
ReagálVálaszol
A családi szabályok és a „kellene”- szabályok irányítjákTudatában van a döntési lehetőségeknek és a saját felelősségének.
Külsőleg meghatározott
Védekező
Elnyomja az érzéseit
Marad annál, amit megszokott
Elfogadja önmagát és másokat
Tud bízni
Őszinte
Elfogadja az érzéseket, a teljességet és az emberiességet
Hajlandó kockára tenni a megszokott dolgokat
A múltra koncentrál; a status quót akarja fenntartaniA jelenre koncentrál; hajlandó változ(tat)ni

Mennyire leszünk sikeresek?

Hogy mennyire leszünk sikeresek, nem csak az értelmi képességeinken múlik. Ha fejlett az érzelmi intelligenciánk, akkor könnyebben tudunk kapcsolatot teremteni, konfliktusokat, s stresszt kezelni, továbbá kitartani céljaink elérésében, így önmagunkkal is egyre inkább elégedettek leszünk.

Szerelemtípusok

  1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
  2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
  3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
  4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.
  5. Romantikus szerelem: az intimitás, a közelség érzése megvalósul, és a felek a szenvedélyt is megélik, azonban az elköteleződés alacsony szintű, nem terveznek hosszú távra.
  6. Vak szerelem: a szenvedély szintje nagyon magas, a felek általában túl gyorsan döntenek az elköteleződés mellett, még azelőtt, hogy a valódi intimitás kialakulhatna és megerősödhetne kettejük közt. Ez utóbbinak a szintje ebben a szerelemtípusban alacsony.
  7. Társszerelem: baráti kapcsolatnak tekinthető, amely szilárd elköteleződésen alapul, és amelyben az intimitás szintje is magas, azonban a szenvedély szintje alacsony.
  8. Tökéletes vagy beteljesült szerelem: ha mind az intimitás, mind az elköteleződés, mind a szenvedély szintje magas.
    A legtöbb kapcsolat az életben a három összetevő változatos keveréke, és valahol a tiszta típusok között helyezkedik el. A szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeit összehangolnia.

Segíthetek?
www.kibekitem.hu
Megosztanád?

Párkapcsolati dinamika

A kapcsolat a három összetevő – szenvedély, intimitás, elköteleződés – valamely keveréke. Sőt, az egyes komponensek aránya folyamatos változásban van, miközben a kapcsolat különböző szakaszokon megy keresztül. Klasszikus “menetrend” egy hosszú távú kapcsolat esetében az, hogy először a szenvedély hőfoka magas, majd idővel csökken, miközben az intimitás és az elköteleződés foka emelkedik.
Eltérő igények
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy nemcsak a kapcsolat dinamikája változik, hanem a párok tagjai által megélt szintek is, és nem feltétlenül egymással összhangban és egyidejűleg. Lehet, hogy az egyik fél még a szenvedélyt keresi, a másik pedig már nagyobb intimitásra és elköteleződésre vágyik. A kapcsolat sikeressége nagyban függ attól, hogy a partnerek össze tudják-e hangolni a különböző igényeket.
A szerelmes ember ennek a biokémiai koktélnak a hatására sokszor művel „bolondságot”, hiszen kevésbé képes a viselkedését „hideg fejjel” kontrollálni.
folyt.köv.