Kategória: Mediáció

Egy különköltözés előtt álló családban az anya azzal a problémával fordult hozzám, hogy a lánya nagyon ellenséges lett az apjával. A korábbi jó apa-lánya kapcsolat teljesen megváltozott az utóbbi időben. Komoly veszekedések vannak közöttük, amelyek néhány esetben a kislány dühkitöréséig fajultak. Kiderült, hogy amikor az anya belefáradt, és egyszerűen kivonult a szülők közötti vitákból, rövidesen a lánya vette át ebben a szerepét, és ő kezdett veszekedni az apával.
Ha ennél a példánál maradunk, az anya szülői szerepe, kompetenciája is megkérdőjeleződik ebben a helyzetben, akár el is veszítheti azt, a gyerek pedig teljes mértékben izolálódhat, magányossá válhat. Időlegesen tehát jónak tűnhet egy ilyen helyzet, az anyáról lekerül a viták terhe, később azonban a kapcsolat teljesen megszűnhet a szülők és a gyerek között.
Több veszélye is lehet egy ilyen helyzetnek, amiről már az előzőekben írtam. Most azt emelném ki, hogy ha a gyerek az egyik szülő támogatójává válik, a másik számára úgy tűnhet, hogy őt támadja, ellene fordul. Ezzel pedig szakadék keletkezik kettejük között.
A szerepek felborulásához nem feltétlenül kell, hogy válás legyen a családban. Előfordulhat az is, hogy az egyik szülő megbetegszik, de más helyzet is okozhat ilyen keveredést. A téma azért is fontos, és érdemes erre odafigyelni, mert az ilyen szerepfelcserélődésekből komoly tünetek is keletkezhetnek, például étkezési zavarok, falcolás, kortárs kapcsolati problémák. Ilyen esetben érdemes családterápiás segítséget kérni, aminek a segítségével a felborult szerepek helyreállíthatók.

A válás nehéz helyzet a család minden tagja számára. A szülők sok esetben tanácstalanok, és kézenfekvőnek tűnik, hogy a gyereket beavassák bizonyos kérdésekbe. Ezzel alapvetően nincs baj, azzal viszont igen, ha tőle kérnek segítséget, tanácsot, állásfoglalást. Túlzott felelősséget tesznek rá ezzel, és ezzel együtt a gyerek családon belüli szerepe is változik. Nem gyerek szerepben lesz ezután, hanem felnőtt szerepbe kerül, ami veszélyt jelenthet rá, és az egész családra nézve.
Amikor, többnyire az apa kivonul a családból, a családi rendszerben vákuum keletkezik, amely automatikusan betöltődhet ilyen-olyan módon. (Hozzáteszem, nem mindig az apa az, aki elköltözik a családtól, és, ha ez így is van, rendszerint nem önszántából, hanyagságból, felelőtlenségből teszi vagy azért, mert nem szereti a gyerekeit. Tehát az „apás” példával nem minősíteni szeretnék, hanem egyszerűen a gyakoribb helyzetet leírni.)
Kézenfekvő lehet, hogy a hiányzó férfi szerepet a (legnagyobb) fiúgyerek vegye át. Ő válhat az anya segítőjévé, támogatójává. Félreértés ne essen, ezek a szerepcserélődések nem tudatosak, nem olyanok, amivel egyik vagy másik szereplő szó szerint megkínálja a másikat. Azonban erre olyan, kevésbé szerencsés mondatokkal is rá lehet erősíteni, mint például: „Most már te vagy a férfi a családban!” De nem feltétlenül kell fiúnak vagy idősebb testvérnek lenni ahhoz, hogy ezt a szerepet a gyerek „megkapja”.

Válás a családban 2.

A kamasz, sőt a fiatal felnőtt is gyerek a szülei válásában, és ezt a szerepét meg kell neki hagyni. Ha tanácsot kérünk tőle, olyan kérdések megbeszélésébe, még rosszabb esetben eldöntésébe avatjuk be őt, amihez nem kellene, hogy köze legyen, önkéntelenül is olyan felelősséget teszünk a vállára, amit hosszú évekig, sőt akár egy életen át nem fog tudni letenni.
Az egyébként is feszültséggel teli helyzetben nagy szorongást okoz a gyerekben, ha állásfoglalást kérünk tőle, esetleg sugalljuk vagy meg is mondjuk neki, hogy kit miért kellene választania. Gyakran megesik ilyenkor, hogy a gyerek azt a szülőt választja, akit gyengébbnek lát, például az elhagyott felet, és feladatának érzi azt, hogy segítsen neki, támogassa őt. A szülő pedig könnyen el is fogadja a támogatást tőle, hiszen valóban segítségre van szüksége. Csakhogy nem a gyereke a megfelelő személy erre.
Egyszer egy apuka megkérdezte tőlem, hogy milyen veszélyei lehetnek ennek a helyzetnek a gyerekére nézve. Arra kértem, hogy gondolja végig, hogy neki, felnőttként mennyire nehéz ez a helyzet (nemhogy a gyerekének), milyen felelősséggel jár ez (olyannal, amit egyszerűen nem bír el egy gyerek), mennyire tud így egy kamasz a saját dolgaival foglalkozni (például a tanulással, a kortárs kapcsolataival, a saját kamaszkori feladataival), és, ha ezeket az éveket valamelyik szülője támogatásával tölti, az lehetséges, hogy egy egész életen át pótolhatatlan lesz. Mennyire nehéz egy ilyen helyzetbe kerülő kamasznak a lázadás, ami a szülőkről való leválásnak elengedhetetlen része, és mennyire okozhat neki nehézséget a későbbi párkapcsolataiban az a pozíció, amibe a családon belül kerül.
Fontos, hogy beszélgessünk a gyerekkel arról, hogy mi történik a családban a válás során, de az ő szintjén, és nem bevonva őt a szülei közötti esetleges vitába, mert ez egyszerűen nem az ő dolga.

„Anyád nem akar velem kibékülni.” „Apád itt hagyott minket.” „Csak miattad maradtunk együtt eddig.” „Apáddal képtelenség együtt élni, ezt te is tudod.” „Döntsd el te, hogy kivel szeretnél élni.”
Kimondva vagy akár kimondatlanul, de ezek a mondatok gyakran elhangzanak a válófélben lévő családoknál a szülők szájából a gyerek felé. Olyan helyzetekről lesz most szó, amikor a gyerek már nagyobb, kamasz, tehát a szülők azt gondolják, hogy meg lehet beszélni vele dolgokat. Tegyük hozzá, hogy joggal gondolják ezt, csak az nem mindegy, hogy mit beszélnek meg vele és hogyan.
A válás a családban mindenki számára nehéz helyzet. Ebben a gyakran hosszan, akár évekig elhúzódó folyamatban elkerülhetetlen, hogy sérüljenek a családtagok. Ha azonban néhány fontos dolgot szem előtt tartanak a szülők, akkor a sérülések mértéke csökkenthető. Olyan automatikus működések indulnak be ilyenkor a családtagokban, amelyeket, ha tudatosítunk, az nagymértékben segíthet.
Nehéz elkerülni azt, hogy amikor a szülő egyébként is teljesen tanácstalan, ne a gyerekével beszéljen a problémáiról. Hiszen olyan nagy már, olyan sok dologról lehet vele beszélni… A válást sok családban még ma is szégyenteljes dolognak tartják, kudarcnak, amiről nem lehet „idegeneknek” beszélni. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a szülők olyan külső személlyel tudjanak beszélni, aki tanácsot tud adni, támogatni tudja őket ebben a folyamatban, legyen ez akár a nagyszülő, barát, jó ismerős, vagy szakember. Ha nem így tesz a szülő, könnyen bevonódhat ebbe a helyzetbe a gyerek.
Elsőként fontos leszögezni, hogy a gyerek bármilyen nagy már, ebben a helyzetben a szülők gyereke, nem barát vagy barátnő. Nagy károkat okozhat, ha olyan dolgokat beszélünk meg vele, mint például, hogy mi volt a gond a szülők házasságában, esetleg ki csalt meg kit, elkezdjük a gyerek előtt hibáztatni a másik felet. Gyakran nem is kell, hogy ezek ki legyenek mondva. Könnyen „átmennek” a gyerek felé a negatív megjegyzések egy arckifejezéssel, egy nézéssel, azzal, hogy nem szólnak egymáshoz a szülők.

ÉRDEMES VÉGIGOLVASNI, HOGY BÁNIK A GYÁMÜGY EGY APÁVAL, AKI HARCOL AZÉRT, HOGY A GYEREKÉT TÖBBSZÖR LÁTHASSA.

„Már egy ideje külön élünk……

Már egy ideje külön élünk. Ő kezdeményezte, mert állítólag külső kapcsolatom volt. Én erről nem tudok. Kíváncsi voltam a valódi okra, de már nem.
Én vidéken, ő egy budapesti lakótelepen él a gyermekünkkel.
Két év alatt lezajlott a gyermek elhelyezési per, a bíróság döntött, e szerint élünk. Egyszer-egyszer önkényesen megváltoztatja a kapcsolattartás rendjét, pótlását megtagadja.
Nemrég megkeresett a Gyámhatóság, hogy az anyuka védelembe vételi eljárást indított az apai kapcsolattartások időtartamában a gyermeket veszélyeztető apai környezet kivizsgálására, miszerint:
– a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésben az alvás feltételei biztosítottak-e?
– a felújítás milyen mértékben veszélyezteti a gyermek egészségét?
– a kiadott építési engedélynek megfelelően készült a ház és annak tovább folytatása milyen veszélyt jelent a gyermeke nézve?
– a belső helyiségek penészmentesítése megtörtént-e?
– a szobák és a fürdőszoba megfelelően fűtöttek-e?
A ház, amiben együtt laktunk 6 évig 2,5 félszobás komfortos, gázkonvektoros, fürdőszobában nyílt égésterű fali melegítővel, vízmelegítővel ellátott volt.
Bővítettem, felújítottam, a házat, már-már kész. Teljesen elkészült az új gyerekszoba, előtér, lépcsőház, közlekedő. A második fürdőszoba és a nagyszoba befejezés előtt. Korszerűsítettem az elektromos hálózatot, fűtésrendszert, leszerelésre került a nyílt égésterű fali fűtőkészülék, vízmelegítő, egy konvektor és helyette kondenzációs fűtőkészülék került beépítésre, padló-, fal-, és radiátoros fűtéssel.
A Gyámhivatal kérésére a helyi Családsegítő Szolgálat környezettanulmányt végzett és megállapította, hogy az apa háztartásában nem tapasztalt olyan körülményeket, amelyek a gyermeket az apai háztartásban tartózkodása ideje alatt veszélyeztetnék. A ház állapota rendezett, penészesedést nem tapasztalt. Tapasztalata szerint az apa erősen kötődik a gyermekhez, vele szeretetteljes kapcsolatban van. Az apa és anya értékrendje és nevelési elvei alapvető különbségeket mutatnak, ebből sok konfliktus adódik a szülők között. Mindkét szülő szakértői vizsgálatát javasolja.
A Gyámhivatal a Családsegítő Szolgálat véleménye alapján elrendelte mindkét szülő pszichológiai vizsgálatát és az alábbi kérdésekre várja a szakértő válaszát:

APA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az apát kiskorú gyermekéhez?

– A gyermek pszichés biztonsága biztosított-e az apával történő kapcsolattartás időszaka alatt?

– Fennállhat-e a kisgyermeknél érzelmi veszélyeztetés, nem az életkorának megfelelő tevékenységek végzéséből eredő elfojtott félelmek?

– Fellelhető-e az apa személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?

– Az apa impulzív személyiségéből indukálódó hirtelen dührohamok, agresszív megnyilvánulások okoznak-e a gyermekben félelmet, amennyiben igen annak mértéke elérheti-e az érzelmi veszélyeztetés szintjét?

– Apa a kapcsolattartások során beszél-e olyan személyes problémákról a szülők külön költözése vonatkozásában, amelyek a gyermekre fokozott pszichés terheket ró, esetleg a kislányt összezavarják?

– A kiskorú és az apa közötti – elvitelek jogának gyakorlatával működő – kapcsolattartás 2014. decemberétől van érvényben. A gyermek érdekében álló-e a kapcsolattartási gyakorlat?

– Megállapítható-e az apa részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?

ANYA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az anyát kiskorú gyermekéhez?

– Fellelhető-e az anya személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?

– Megállapítható-e az anya részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?

Megkérdeztem a Gyámhivatal ügyintézőjét, hogy mi alapján határozta meg a kérdéseket, mi alapján ítélte meg, hogy „impulzív személyiségemből indukálódó hirtelen dührohamaim” vannak, mert ezt én a családsegítő véleményében nem látom?
-Jaj, az benne maradt egy másik határozatból, amit egy másik eljáráshoz írt- volt a válasz.
A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98 § (2)-(5) bekezdési nem teszik lehetővé.
Hmm…”

Neki próbálok segíteni.

ÉRDEMES VÉGIGOLVASNI, HOGY BÁNIK A GYÁMÜGY EGY APÁVAL, AKI HARCOL AZÉRT, HOGY A GYEREKÉT TÖBBSZÖR LÁTHASSA.

„Már egy ideje külön élünk……

Már egy ideje külön élünk. Ő kezdeményezte, mert állítólag külső kapcsolatom volt. Én erről nem tudok. Kíváncsi voltam a valódi okra, de már nem.
Én vidéken, ő egy budapesti lakótelepen él a gyermekünkkel.
Két év alatt lezajlott a gyermek elhelyezési per, a bíróság döntött, e szerint élünk. Egyszer-egyszer önkényesen megváltoztatja a kapcsolattartás rendjét, pótlását megtagadja.
Nemrég megkeresett a Gyámhatóság, hogy az anyuka védelembe vételi eljárást indított az apai kapcsolattartások időtartamában a gyermeket veszélyeztető apai környezet kivizsgálására, miszerint:
– a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésben az alvás feltételei biztosítottak-e?
– a felújítás milyen mértékben veszélyezteti a gyermek egészségét?
– a kiadott építési engedélynek megfelelően készült a ház és annak tovább folytatása milyen veszélyt jelent a gyermeke nézve?
– a belső helyiségek penészmentesítése megtörtént-e?
– a szobák és a fürdőszoba megfelelően fűtöttek-e?
A ház, amiben együtt laktunk 6 évig 2,5 félszobás komfortos, gázkonvektoros, fürdőszobában nyílt égésterű fali melegítővel, vízmelegítővel ellátott volt.
Bővítettem, felújítottam, a házat, már-már kész. Teljesen elkészült az új gyerekszoba, előtér, lépcsőház, közlekedő. A második fürdőszoba és a nagyszoba befejezés előtt. Korszerűsítettem az elektromos hálózatot, fűtésrendszert, leszerelésre került a nyílt égésterű fali fűtőkészülék, vízmelegítő, egy konvektor és helyette kondenzációs fűtőkészülék került beépítésre, padló-, fal-, és radiátoros fűtéssel.
A Gyámhivatal kérésére a helyi Családsegítő Szolgálat környezettanulmányt végzett és megállapította, hogy az apa háztartásában nem tapasztalt olyan körülményeket, amelyek a gyermeket az apai háztartásban tartózkodása ideje alatt veszélyeztetnék. A ház állapota rendezett, penészesedést nem tapasztalt. Tapasztalata szerint az apa erősen kötődik a gyermekhez, vele szeretetteljes kapcsolatban van. Az apa és anya értékrendje és nevelési elvei alapvető különbségeket mutatnak, ebből sok konfliktus adódik a szülők között. Mindkét szülő szakértői vizsgálatát javasolja.
A Gyámhivatal a Családsegítő Szolgálat véleménye alapján elrendelte mindkét szülő pszichológiai vizsgálatát és az alábbi kérdésekre várja a szakértő válaszát:

APA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az apát kiskorú gyermekéhez?

– A gyermek pszichés biztonsága biztosított-e az apával történő kapcsolattartás időszaka alatt?

– Fennállhat-e a kisgyermeknél érzelmi veszélyeztetés, nem az életkorának megfelelő tevékenységek végzéséből eredő elfojtott félelmek?

– Fellelhető-e az apa személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?

– Az apa impulzív személyiségéből indukálódó hirtelen dührohamok, agresszív megnyilvánulások okoznak-e a gyermekben félelmet, amennyiben igen annak mértéke elérheti-e az érzelmi veszélyeztetés szintjét?

– Apa a kapcsolattartások során beszél-e olyan személyes problémákról a szülők külön költözése vonatkozásában, amelyek a gyermekre fokozott pszichés terheket ró, esetleg a kislányt összezavarják?

– A kiskorú és az apa közötti – elvitelek jogának gyakorlatával működő – kapcsolattartás 2014. decemberétől van érvényben. A gyermek érdekében álló-e a kapcsolattartási gyakorlat?

– Megállapítható-e az apa részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?

ANYA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az anyát kiskorú gyermekéhez?

– Fellelhető-e az anya személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?

– Megállapítható-e az anya részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?

Megkérdeztem a Gyámhivatal ügyintézőjét, hogy mi alapján határozta meg a kérdéseket, mi alapján ítélte meg, hogy „impulzív személyiségemből indukálódó hirtelen dührohamaim” vannak, mert ezt én a családsegítő véleményében nem látom?
-Jaj, az benne maradt egy másik határozatból, amit egy másik eljáráshoz írt- volt a válasz.
A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98 § (2)-(5) bekezdési nem teszik lehetővé.
Hmm…”

Neki próbálok segíteni.
Mediáció – Mediátor a nézeteltérések feloldására :: Kibékítem.hu
Emberekkel foglalkozni sokféle módon lehet. Harminc éven keresztül tanárként, iskolavezetőként a…
kibekitem.hu

Európában az első házasságok negyven, míg a második házasságok hatvan százaléka végződik válással. Mi lehet ennek az oka?
Aki egyszer elvált, átélte, hogy meg lehet szakítani a kapcsolatot, fel lehet bontani a házasságot és ez minta lehet a következő házasságára nézve is. Az elváltakban benne élhet az a romantikus elképzelés, hogy bár képesek szeretni, de nem találták meg az igazit. Talán harmadszorra vagy negyedszerre? Ha valaki egyszer átlépte a határt, vagyis felbontotta házasságát, másodjára is könnyebben megteszi.