Ha terapeutához fordul, akkor ő az érzéseiről, gondolatairól, kapcsolatairól és fontos értékeiről fog a klienssel beszélgetni. Kezdetekben, a terápiás foglalkozás arra összpontosít, hogy mit szeretne fejleszteni, valamint a célok kitűzésére.
• Néhány cél, amelyet az emberek a terápia során kitűznek, a következők lehetnek:
• önbecsülés fejlesztése és önbizalom szerzése
• kitalálni, hogyan szerezzünk új barátokat
• kevésbé letörtnek és nyugtalannak érezni magunkat
• az iskolai osztályzatok javítását
• megtanulni a haragot és a frusztrációt kezelni
• egészséges döntéseket hozni (például kapcsolatokkal étkezéssel kapcsolatban) és véget vetni a saját magunkat tönkre tevő viselkedésnek
Szerző: Spielbergerné Natonek Gabriella
Miért érdemes terápiára menni?
Szőnyeg alá söprés egyszerű megoldásnak tűnik, de ez nem oldja meg a nehéz helyzeteket. Gyakran életvezetési problémákkal való küzdelmek (szorongás, kiégés, párkapcsolati gondok) teszik nehézzé az életét.
Félnek attól, hogy számukra idegen szakember beleszól az életükbe.
„ Nekem ne vájkáljon senki az életemben!”
Igazából nem is attól van a félelem, hogy a számára idegen emberrel kezd el dolgozni, hanem attól, hogy esetleg szembesülni kell, ha kimondunk dolgokat. Ezt a jelzést a szorongás okozza. Ez a negatív érzés bizonyos félelemmel párosul, pedig „ha nem mondom ki, az „olyan, mintha nem is létezne”
Hogyan zajlik nálam a terápia?
Hogyan zajlik nálam a terápia?
Ha egyéni terápiát végzek, akkor elsősorban A kognitív viselkedésterápia sok más pszichoterápiától abban különbözik, hogy a pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, aki az ülések aktív résztvevője.
A klienssel együttesen feltárjuk a problémát, majd olyan célokat tűzünk ki, amelyek felé a terápia során haladni szeretnének. A célok kitűzése alapul szolgál a terápiás ülések tervezéséhez és a megoldások megtalálásához.
A kognitív viselkedésterápia célja az új készségek elsajátítása is. Például egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongás hatására élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápia segítségével segítségemmel fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul.
A következő néhány ülés arra szolgál, hogy minél jobban megismerjem a klienst és a problémáit, ezeket a nehéz helyzeteit alaposabban feltárjuk. Ezt pszichológiai tesztek általa kitöltésével, majd közös kielemzésével egészítem ki.
A terápiás szerződés által meg van határozva, hogy egy alkalom 50 perc időtartamú, heti rendszerességgel kér házi feladatokat, melyet a következő alkalommal közösen feldolgozunk.
A kliens a terápiás üléseken megszerzett, megélt tudás hatására újfajta tudásra, belátásra, tapasztalatokra tehet szert.
Folyamatosan figyelem, hogy milyen változások, előre lepések történnek, elkezdődik-e a pozitív változás.
A terápia lezárása alkalmával megbeszéljük, hogy honnan hová jutottunk, milyen fontos fordulópontokra számíthat a jövőben. Ekkor már ritkábban találkozunk, végül befejezzük a folyamatot.
Természetesen, ha a kliens nehezebb élethelyzetbe kerül, és szüksége van a személyes találkozásra, megkapja a lehetőséget.
Párterápia
Elvében azonos az egyéni terápiával. Az eltérés itt olvasható.
Ennek a folyamatnak célja, hogy elsajátítsák a mindkettőjüknek elfogadható kommunikációt, és egymás kölcsönös támogatást, pozitív érzéseiket.
Kezdetben külön-külön ismerkedek meg a pár tagjaival. Ezt követően a párterápián mindkét fél már egyszerre van jelen.
Párterápiánál nélkülözhetetlen
- a valós elhatározás
- szívből jövő eltökéltség
- folyamatos nagy levegő
- komoly önkritika mindkét félnél
- igazi felelősségvállalás
- mindenképp változni és változtatni akarás
- elég fájdalom tűrő képesség
- komoly szorgalom
- őszinte tenni akarás
- komoly szeretet, vagy legalábbis szeretni akarás
A párterápia egy speciális pszichoterápiás forma, mellyel segítek felismerni és megoldani a kapcsolatukban előforduló konfliktusokat és kihívásokat.
A párterápia közben rengeteget tanulnak magukról és egymásról.
Ezen az úton nemcsak a kapcsolat javítása a cél, hanem az egyéni fejlődés is. A párok megtanulják, hogyan hallgassák meg és értsék meg egymást, hogyan kezeljék a konfliktusaikat és hogyan építsenek erős és egészséges kapcsolatot. A kapcsolat fejlődésével párhuzamosan ők maguk is többek, jobbak – nagyobbak – lehetnek, mint tegnap voltak.
Másfajta házi feladatokat kapnak: Problémás helyzeteket kell kipróbálniuk, erről naplót vezetnek, és a következő megbeszélésen közösen kielemezzük.
Ez a módszer nagyon bevált. Képessé válnak olyan dolgokat is észre venni, amit eddig nem tudtak megismerni.
Egyre jobban meg lehet hozni a kedvüket ahhoz, hogy kipróbáljanak egy jó kapcsolatot.
Séma életcsapda
A „sémák” emberi sérülési pontokból fakadó „életcsapdák”. Mély érzések, melyek gyerekkorunktól a jelenig erősen hatnak.
Gyermekkori érzések börtönében
Legtöbben – egyfajta védelmi mechanizmusból – öntudatlanul elnyomjuk az érzelmeiket, mert esetleg úgy érezzük, hogy nem tudnánk kezelni a vele járó fájdalmat és intenzitását. Az is lehet, hogy nem tudjuk, hogyan kell szabadon engedni az olyan romboló érzelmeket, mint a düh vagy a harag. Sokan már kisgyermekkorunktól fogva arra vagyunk kondicionálva, hogy ne mutassuk ki – különösen a negatív – érzéseinket, ne higgyünk nekik, ne vegyük őket komolyan, söpörjük inkább a szőnyeg alá.
Pedig soha nem a negatív érzelmek betegítenek meg, hanem az elfojtottak.
Harag, szomorúság, bűntudat, szégyen, stb. – a leggyakrabban ezekről az érzésekről próbálunk nem tudomást venni.
Szerelemtípusok
- Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
- Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
- Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
- Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.
- Romantikus szerelem: az intimitás, a közelség érzése megvalósul, és a felek a szenvedélyt is megélik, azonban az elköteleződés alacsony szintű, nem terveznek hosszú távra.
- Vak szerelem: a szenvedély szintje nagyon magas, a felek általában túl gyorsan döntenek az elköteleződés mellett, még azelőtt, hogy a valódi intimitás kialakulhatna és megerősödhetne kettejük közt. Ez utóbbinak a szintje ebben a szerelemtípusban alacsony.
- Társszerelem: baráti kapcsolatnak tekinthető, amely szilárd elköteleződésen alapul, és amelyben az intimitás szintje is magas, azonban a szenvedély szintje alacsony.
- Tökéletes vagy beteljesült szerelem: ha mind az intimitás, mind az elköteleződés, mind a szenvedély szintje magas.
A legtöbb kapcsolat az életben a három összetevő változatos keveréke, és valahol a tiszta típusok között helyezkedik el. A szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeit összehangolnia.
Segíthetek?
www.kibekitem.hu
Megosztanád?
Párkapcsolati dinamika
A kapcsolat a három összetevő – szenvedély, intimitás, elköteleződés – valamely keveréke. Sőt, az egyes komponensek aránya folyamatos változásban van, miközben a kapcsolat különböző szakaszokon megy keresztül. Klasszikus “menetrend” egy hosszú távú kapcsolat esetében az, hogy először a szenvedély hőfoka magas, majd idővel csökken, miközben az intimitás és az elköteleződés foka emelkedik.
Eltérő igények
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy nemcsak a kapcsolat dinamikája változik, hanem a párok tagjai által megélt szintek is, és nem feltétlenül egymással összhangban és egyidejűleg. Lehet, hogy az egyik fél még a szenvedélyt keresi, a másik pedig már nagyobb intimitásra és elköteleződésre vágyik. A kapcsolat sikeressége nagyban függ attól, hogy a partnerek össze tudják-e hangolni a különböző igényeket.
A szerelmes ember ennek a biokémiai koktélnak a hatására sokszor művel „bolondságot”, hiszen kevésbé képes a viselkedését „hideg fejjel” kontrollálni.
folyt.köv.
„A szerelemnek múlnia kell”
Mivel az agy megnövekedett dopaminszintje hosszú távon nem tartható
fenn, a szervezet igyekszik helyreállítani a hormonháztartás egyensúlyát. A dopaminszint csökkenésével a „rózsaszín köd” is szép lassan felszáll, és az ember képes reálisabban látni szerelmének tárgyát, és magát a kapcsolatukat.
Szerelemtípusok
1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.
folyt. köv.