Mi történik a terápia során?

Ha terapeutához fordul, akkor ő az érzéseiről, gondolatairól, kapcsolatairól és fontos értékeiről fog a klienssel beszélgetni. Kezdetekben, a terápiás foglalkozás arra összpontosít, hogy mit szeretne fejleszteni, valamint a célok kitűzésére.
• Néhány cél, amelyet az emberek a terápia során kitűznek, a következők lehetnek:
• önbecsülés fejlesztése és önbizalom szerzése
• kitalálni, hogyan szerezzünk új barátokat
• kevésbé letörtnek és nyugtalannak érezni magunkat
• az iskolai osztályzatok javítását
• megtanulni a haragot és a frusztrációt kezelni
• egészséges döntéseket hozni (például kapcsolatokkal étkezéssel kapcsolatban) és véget vetni a saját magunkat tönkre tevő viselkedésnek

Miért érdemes terápiára menni?

 

Szőnyeg alá söprés egyszerű megoldásnak tűnik, de ez nem oldja meg a nehéz helyzeteket. Gyakran életvezetési problémákkal való küzdelmek (szorongás, kiégés, párkapcsolati gondok) teszik nehézzé az életét.

Félnek attól, hogy számukra idegen szakember beleszól az életükbe.

„ Nekem ne vájkáljon senki az életemben!”

Igazából nem is attól van a félelem, hogy a számára idegen emberrel kezd el dolgozni, hanem attól, hogy esetleg szembesülni kell, ha kimondunk dolgokat. Ezt a jelzést a szorongás okozza. Ez a negatív érzés bizonyos félelemmel párosul, pedig „ha nem mondom ki, az „olyan, mintha nem is létezne”

Hogyan zajlik nálam a terápia?

Hogyan zajlik nálam a terápia?

Ha egyéni terápiát végzek, akkor elsősorban A kognitív viselkedésterápia sok más pszichoterápiától abban különbözik, hogy a pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, aki az ülések aktív résztvevője.

A klienssel együttesen feltárjuk a problémát, majd olyan célokat tűzünk ki, amelyek felé a terápia során haladni szeretnének. A célok kitűzése alapul szolgál a terápiás ülések tervezéséhez és a megoldások megtalálásához.

A kognitív viselkedésterápia célja az új készségek elsajátítása is. Például egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongás hatására élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápia segítségével segítségemmel fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul.

A következő néhány ülés arra szolgál, hogy minél jobban megismerjem a klienst és a problémáit, ezeket a nehéz helyzeteit alaposabban feltárjuk. Ezt pszichológiai tesztek általa kitöltésével, majd közös kielemzésével egészítem ki.

A terápiás szerződés által meg van határozva, hogy egy alkalom 50 perc időtartamú,  heti rendszerességgel kér házi feladatokat, melyet a következő alkalommal közösen feldolgozunk.

A kliens a terápiás üléseken megszerzett, megélt tudás hatására újfajta tudásra, belátásra, tapasztalatokra tehet szert.

Folyamatosan figyelem, hogy  milyen változások, előre lepések történnek, elkezdődik-e a pozitív változás.

A terápia lezárása alkalmával megbeszéljük, hogy honnan hová jutottunk, milyen  fontos fordulópontokra számíthat a jövőben. Ekkor már ritkábban találkozunk, végül befejezzük a folyamatot.

Természetesen, ha a kliens nehezebb élethelyzetbe kerül, és szüksége van a személyes találkozásra, megkapja a lehetőséget.

Párterápia

Elvében azonos az egyéni terápiával. Az eltérés itt olvasható.

Ennek a folyamatnak célja, hogy elsajátítsák a mindkettőjüknek elfogadható kommunikációt, és egymás kölcsönös támogatást, pozitív érzéseiket.

Kezdetben külön-külön ismerkedek meg a pár tagjaival. Ezt követően a párterápián mindkét fél már egyszerre van jelen.

Párterápiánál nélkülözhetetlen

  • a valós elhatározás
  • szívből jövő eltökéltség
  • folyamatos nagy levegő
  • komoly önkritika mindkét félnél
  • igazi felelősségvállalás
  • mindenképp változni és változtatni akarás
  • elég fájdalom tűrő képesség
  • komoly szorgalom
  • őszinte tenni akarás
  • komoly szeretet, vagy legalábbis szeretni akarás

A párterápia egy speciális pszichoterápiás forma, mellyel segítek felismerni és megoldani a kapcsolatukban előforduló konfliktusokat és kihívásokat.

A párterápia közben rengeteget tanulnak magukról és egymásról.

Ezen az úton nemcsak a kapcsolat javítása a cél, hanem az egyéni fejlődés is. A párok megtanulják, hogyan hallgassák meg és értsék meg egymást, hogyan kezeljék a konfliktusaikat és hogyan építsenek erős és egészséges kapcsolatot. A kapcsolat fejlődésével párhuzamosan ők maguk is többek, jobbak – nagyobbak – lehetnek, mint tegnap voltak.

Másfajta házi feladatokat kapnak: Problémás helyzeteket kell kipróbálniuk, erről naplót vezetnek, és a következő megbeszélésen közösen kielemezzük.

Ez a módszer nagyon bevált. Képessé válnak olyan dolgokat is észre venni, amit eddig nem tudtak megismerni.

Egyre jobban meg lehet hozni a kedvüket ahhoz, hogy kipróbáljanak egy jó kapcsolatot.

 

15 évnyi tapasztalattal és sikeres együttműködésekkel mondhatom, szinte mindenkinek szüksége van terápiára. Az én klienseim – például – a befejezést követően úgy vélekedtek, hogy megvilágosodtak, megértették, mi, miért történik velük, és segítséget kaptak a változáshoz is. Neked is segíthetek? Most – egy akció keretében – az első online beszélgetés
(15 percben) ajándék!
Hívj, keress az alábbi elérhetőségeken:
– 06 30 9199524
– natonek.gabriella54@gmail.com
Várom jelentkezésedet!
Gabi
Lehet, hogy egy firka

Gyermekkori érzések börtönében

Legtöbben – egyfajta védelmi mechanizmusból – öntudatlanul elnyomjuk az érzelmeiket, mert esetleg úgy érezzük, hogy nem tudnánk kezelni a vele járó fájdalmat és intenzitását. Az is lehet, hogy nem tudjuk, hogyan kell szabadon engedni az olyan romboló érzelmeket, mint a düh vagy a harag. Sokan már kisgyermekkorunktól fogva arra vagyunk kondicionálva, hogy ne mutassuk ki – különösen a negatív – érzéseinket, ne higgyünk nekik, ne vegyük őket komolyan, söpörjük inkább a szőnyeg alá.

Pedig soha nem a negatív érzelmek betegítenek meg, hanem az elfojtottak.

Harag, szomorúság, bűntudat, szégyen, stb. – a leggyakrabban ezekről az érzésekről próbálunk nem tudomást venni.

Szerelemtípusok

  1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
  2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
  3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
  4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.
  5. Romantikus szerelem: az intimitás, a közelség érzése megvalósul, és a felek a szenvedélyt is megélik, azonban az elköteleződés alacsony szintű, nem terveznek hosszú távra.
  6. Vak szerelem: a szenvedély szintje nagyon magas, a felek általában túl gyorsan döntenek az elköteleződés mellett, még azelőtt, hogy a valódi intimitás kialakulhatna és megerősödhetne kettejük közt. Ez utóbbinak a szintje ebben a szerelemtípusban alacsony.
  7. Társszerelem: baráti kapcsolatnak tekinthető, amely szilárd elköteleződésen alapul, és amelyben az intimitás szintje is magas, azonban a szenvedély szintje alacsony.
  8. Tökéletes vagy beteljesült szerelem: ha mind az intimitás, mind az elköteleződés, mind a szenvedély szintje magas.
    A legtöbb kapcsolat az életben a három összetevő változatos keveréke, és valahol a tiszta típusok között helyezkedik el. A szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeit összehangolnia.

Segíthetek?
www.kibekitem.hu
Megosztanád?

Párkapcsolati dinamika

A kapcsolat a három összetevő – szenvedély, intimitás, elköteleződés – valamely keveréke. Sőt, az egyes komponensek aránya folyamatos változásban van, miközben a kapcsolat különböző szakaszokon megy keresztül. Klasszikus “menetrend” egy hosszú távú kapcsolat esetében az, hogy először a szenvedély hőfoka magas, majd idővel csökken, miközben az intimitás és az elköteleződés foka emelkedik.
Eltérő igények
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy nemcsak a kapcsolat dinamikája változik, hanem a párok tagjai által megélt szintek is, és nem feltétlenül egymással összhangban és egyidejűleg. Lehet, hogy az egyik fél még a szenvedélyt keresi, a másik pedig már nagyobb intimitásra és elköteleződésre vágyik. A kapcsolat sikeressége nagyban függ attól, hogy a partnerek össze tudják-e hangolni a különböző igényeket.
A szerelmes ember ennek a biokémiai koktélnak a hatására sokszor művel „bolondságot”, hiszen kevésbé képes a viselkedését „hideg fejjel” kontrollálni.
folyt.köv.

Szerelemtípusok

1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.

folyt. köv.