A csecsemős család (0-1 év)
A szülést követően mindenki azt várja az anyától, hogy mosolyogjon, örömbe ússzon. Természetesen nagyon boldog, de fáradt és kimerült a szülés élménye, a hormonális változások, s a vérveszteség miatt. Lelkileg is megterhelheti az anyát – amennyiben kórházban szül, és amennyiben egy ideális képe volt az első napokról – a nem megfelelő légkör (túlzsúfolt szobák, a munkájukat kelletlenül végzett nővérek), a csecsemő féltése (elcserélik, leejtik, megetetik, elviszik stb.). ehhez még hozzájárulhat a gátseb fájdalma, esetleg aranyér, a mell kisebesedése stb.
Ezeknek köszönhetően alakulhat ki enyhe depresszív állapot már az első napokban, ami a hazatérés után fokozódhat. A lehetséges segítés ellenére az anya egyre fáradtabb, az újszülött gyakran sír, nem tudja megnyugtatni, a szoptatások egybe folynak, alig van idő pihenésre. S emellett mosolyognia kellene, mert ezt várja el a környezete, és ő is saját magától. A napok múlásával az anya egyre rosszabbul érzi magát, ambivalens érzések gyötrik; egyre mérgesebb a folyton bömbölő babára, akit képtelen megnyugtatni, mert ő maga is ideges, ugyanakkor szégyenli ezeket az érzéseit. Úgy érzi ő rossza anya, más sokkal boldogabb csecsemőjével. Ez a szülés utáni depresszió. Hagen kutató szerint a nők 1/6-át érinti a világon. Normális esetben a szülést követően pár nap múlva jelentkező enyhe depressziót elfogadhatónak kell tekinteni. Ha azonban elhúzódik, akkor szakemberhez kell fordulni.