Bármilyen furának tűnik így elsőre, az agykutatásokból kiderült, hogy a büszkeség, a szégyen és a bűntudat azonos idegpályákat aktivál az agyban, ami magyarázza, miért is olyan nehéz lejönni az önbüntetésről, a szégyenen és a bűntudaton való pörgésről: bármilyen pocsék érzések is ezek, az agyi jutalmazórendszerünk beindul tőlük. Oké, most már nyilván nemcsak fura ez az egész, de ellentmondásos is, hiszen hogyan lehetne a szenvedés jutalom? Úgy, hogy szenvedni még mindig jobb, mint teljesen passzívan és tehetetlenül gubbasztani a problémánkkal szemben. Amikor ugyanis rágódunk, aggódunk legalább kezdünk valamit a helyzetünkkel. Nyilván béna dolog ezekre fecsérelni az energiáinkat, megoldással pedig semmiképpen nem szolgálnak, így ha nem bénítanak le teljesen a negatív érzelmek, akkor érdemesebb nekilátni az agyunk újrahuzalozásának, és feltenni A kérdést: Miért vagyok hálás az életben?
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.EfogadomNem fogadom el
