Az anyai szerep – viselkedést világszerte vizsgálják. Megfigyelték, hogy a mai anyageneráció tagjai, kiket korán bölcsödébe adtak, az anya munkavállalása miatt, mothering-tudatuk kárt szenvedett. Azaz kevésbé türelmesek, önfeláldozóak, az anyaszerep sokak számára inkább nyűg, mint örömforrás, gyakran az önmegvalósítás akadálya. Valószínűleg ez összefüggésbe hozható a mai kor csökkent gyermekvállalási kedvével is.
Az apai szerep– viselkedés lassan, fokozatosan alakul ki. Lassabban, hiszen sokkal kevesebbet van együtt az apa a gyermekével. A fiatal apát emellett ambivalens érzések is gyötörhetik:
• A gyermek születése következtében a férj elveszítette kizárólagos szerepét felesége életében. Trónfosztottá vált, és a trónbitorló a saját gyermeke.
• Ezt erősíti, ha az asszony túlzottan csak a babával foglalkozik, kettőjük kapcsolatából kirekeszti a férjet.
• A feleség gyakran fáradt, kimerült, erre hivatkozva a házaspár nemi élete a háttérbe szorul.