Higgye el, terápiára járni jó!

Terápiára járni: még mindig sokan a gyengeség jelének vélik. Pedig profi segítségét kérni életünk nehéz szakaszaiban sorsfordító, felszabadító, sőt: gyakran életmentő lehet.

Profi segítséget többnyire egészséges emberek kérnek, józanul és felelősségteljesen felmérve, hogy bizonyos problémáik megoldásához érdemes támogatást kérniük.

A lélek tud úgy fájni, mint bármilyen fizikai betegség. Mégis sokáig habozunk, hogy szakemberhez forduljunk-e. Valószínűleg egyrészt azért, mert tartunk a többség megítélésétől, másrészt talán azért, mert sokan nem tudják, mi is történik velük egy terápián.

 

Tévhitek, kifogások:

  1. „Aki terápiába megy, annak biztosan nincsenek barátai, akikkel meg tudja beszélni a problémáit."
    Nem! A barát nem terapeuta: a legjobb barátságot is tönkretehetjük, ha lelki szemetesládának használjuk a barátainkat.

  2. „Minek menjek terapeutához, úgysem tudja megoldani helyettem a problémáimat?“
    Valóban nem fogja megoldani, viszont segíteni tud abban, hogy mi magunk találjunk rá a számunkra legmegfelelőbb megoldásra.

  3. „Mondjam el a legbensőbb titkaimat egy vadidegennek?“
    Ezt a vadidegent – a terapeutát – ugyanúgy titoktartás köti, mint az orvost, az ügyvédet: senkinek nem beszélhet az ügyfeleiről. A kettőjük titka marad az, hogy jár hozzá.

Vannak, akik egy-másfél év alatt befejeznek egy terápiás folyamatot, mások később újrakezdik, hogy egyre magasabb szinten tudják megérteni önmagukat.

A terápiás beszélgetés olyan, mint egy intenzív pihenő, amikor csak magára figyel egy másik ember odaadó, profi figyelmének segítségével.
A terápia egy izgalmas kaland: kérdések által ráébredni összefüggésekre. Honnan származik és hogyan működik ez a fajta segítési, megfelelési kényszer, hogyan akadályoz a kapcsolataiban, és hogyan visz előre? A terápiába járás legfelszabadítóbb része, amikor apránként, de végre sikerül a legtöbb kínzó, félelmetes gondolatát, érzését szavakba öntenie, és kiderül: nemcsak hogy nem szégyellni valóak, hanem nagyon is emberiek és érthetőek.

Mikor érdemes terapeutához fordulni?

Ha olyan problémával küzd – legyen az magánéleti vagy munkahelyi –, aminek nem látja a megoldását, és szenved tőle.

Mi történik az első találkozón?

Az első találkozó, konzultáció azt a célt szolgálja, hogy Ön is, a szakember is felmérje, tudnak-e együtt dolgozni.
Mindössze figyelnie kell: milyen benyomást tesz Önre a szakember, hogyan beszél, hogyan figyel. Úgy érzi, hogy maximálisan törődik Önnel, épp ahogyan szüksége van rá?

Ha elsőre szimpatikus a szakember, érdemes megbeszélni a részleteket: milyen gyakran akars járni hozzá? Erre ő adhat javaslatot, de Ön dönt, idő és pénztárcája függvényében. Járhat hetente, kéthetente, de akár havonta is – ahogyan Önnek jó. Érdemes azt is megbeszélni – persze a probléma ismeretében –, hogy körülbelül mennyi ideig fog tartani a terápia. Egy valamirevaló általában minimum fél, de inkább egy évig, másfél évig. A fentiek az úgynevezett keretek, amelyek azt szolgálják, hogy  biztonságban érezze magát.

Honnan tudja, hogy már jobban van?

Megmosolyogtató kérdés lehet, mégis jogos: a terápiát kezdők nagy várakozással és türelmetlenséggel vágnak bele a kalandba. Pedig a terápia lassú folyamat, sokszor olyan, mintha egy házat kellene lebontani – miközben lakjuk! –, és aztán újra biztos alapokra építeni, tégláról téglára.
Már az is jó eredmény, ha az ember a beszélgetést követően felszabadult és jókedvű, és akár napokig gondolkodik a felmerült témákon. A valódi belső munkát nem akkor végzi az ember, amikor ott ül szemben a szakemberrel, hanem két találkozás között.

A cikk adatai
http://kibekitem.hu/terapiak/higgye-el-terapiara-jarni-jo.html
Dátum: 2016. május 17., kedd
Téma: Terápiák