A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, melynek fontos eleme a felek között megakadt kommunikáció újraindítása, hiszen sok olyan élethelyzet létezik, ahol az eljövendő kapcsolat és kommunikáció alapvető fontosságú. Magyarországon 2003 óta törvény biztosít lehetőséget ennek a módszernek a hivatalos folytatására.
A közvetítésre önként jelentkező ügyfelek a mediátor segítségével képessé válnak arra, hogy hatékonyan és vitáktól mentesen zárhassák le ügyüket. A mediátor feladata annak elősegítése, hogy a felek hatékonyan tudják kezelni ügyüket. A mediáció alapvető tulajdonsága, hogy nem azt vizsgálja, kinek van igaza, hanem azt, hogy a megfelelő kommunikáció kialakításával létrejöhessen a megegyezés. Ha eredményes a kommunikáció, akkor a fennálló érdekellentét nem a helyzet további kiélezéséhez vezet, hanem a megoldás megfelelő kidolgozásához és a vita rendezéséhez.
A mediáció jellegzetessége továbbá az is, hogy az eljárás folyamata alatt az ügyfelek az alkalmazott kommunikációs technikákat képesek elsajátítani. Megtanulnak egymással megfelelő stílusban beszélni, problémáikat megoldani. Ezzel megadatik annak az esélye, hogy hosszútávon is jobb lesz a kapcsolatuk. A megfelelő információcsere segít rávilágítani olyan dolgokra, amiket az ember egyedül nem lát meg. Képes más szemszögből látni a másikat, és talán jobban megértheti őt és saját magát is. Tisztába jöhet saját érzéseivel, és megtanulhatja kezelni azokat.

Mediációim során komoly tapasztalatra tettem szert arról, mégis mi tart össze, vagy mi szakít szét egy párkapcsolatot.
Vannak racionális és érzelmi okok. A racionálisra könnyebb felelni. A gyerek(gyerekek), a közös lakás, a kocsi, más közös szerzemények, a közösen fizetett hitel. De milyen érzelmi háttere lehet ennek az összetartozásnak? Első hallásra kicsit nevetségesnek tűnhet, hogy egy párkapcsolat fenntartásánál a közös célok fontosságáról beszélünk, hisz ha már létrejött a kapcsolat és két ember együtt van, akkor ugyanazt akarják. Vagy mégsem?

Valójában az lehet a dolog hátterében, hogy a már egy ideje fennálló problémákról a pár nem vesz tudomást, nem beszél róla, próbál hárítani, a másiktól várja a megoldást, esetleg olyan hibákat követ el, melyek összességében már megoldhatatlan szakadékot teremtenek a kapcsolatban.

Ezeket a „csomókat” ki kell bogozni, mert e nélkül csak úgy varázsütésre nem változik meg semmi. Ebben tud segíteni a mediátor. Közösen végigjárják azt az utat, ami a párkapcsolati krízishez vezetett. Ezután újra közösen megkeresik a kiutat.

Párkapcsolati mediációt akkor érdemes alkalmazni, amikor az együttélés során a társsal folyamatossá válnak a konfliktusok, amikor egyikük, vagy mindketten boldogtalannak érzik magukat a kapcsolatban. Mindenképpen ki kell használni azt a mediációs lehetőséget, amikor még a felek egymással képesek tárgyalni, konszenzusra jutni. 

A párkapcsolatot, házasságot gondozni kell. Sokan azt hiszik, egyszerűbb másik partnerhez menekülni abban reménykedve, hogy a problémákat majd az új kapcsolatban tudja megoldani. Nem szabad a múlt sérelmeit ismételgetni, hanem új célokat kell kitűzni. Ha ez nem megy önmagában, meg kell próbálni szakember segítségét igénybe venni.

Nem egyszerű feladat az értelem és az érzelem között harmóniát találni. A pároknak legtöbbször magukkal van bajuk, de ez persze párosulhat a másik fél gyengeségeivel. A tisztánlátás, pedig nélkülözhetetlen ebben a helyzetben.

Mediátori munkám során sokszor találkoztam már az elvált szülők problémájával. Persze ez nem csak az ő problémájuk, hanem a közös gyereké, gyerekeké is. Ha a szülők együtt tudnak működni, a gyerek kevesebb sérülést szenved el. A gyerek mindkét szülőjét szereti, szeretni akarja.
Ha sikerül átbeszélni a helyzeteket, és sikerül az érzelmeket kibeszélni, ha az egyik fél megérti, hogy a másik szülőnek milyen nehéz, mert félti a gyereket, kevesebb lesz a feszültség.
Ilyen megegyezésre, az érzelmek kibeszélésére, támogatásra a bíróságon nincs sem lehetőség, sem idő. A mediációban van. Amíg a bíróságon vesztes-nyertes, addig a mediációban nyertes-nyertes tárgyalási helyzet jön létre.

Gyakran felmerül a kérdés, lehet-e jól válni.
Egy válás teljesen ki tudja meríteni a felek érzelmi tartalékait. A házasfeleket annyira hatalmába kerítik az érzelmek, hogy sokszor képtelenek racionális döntésekre, gyengék az érdekeik képviseletében. A bíróságokon zajló válópereknél az egyik fél szinte mindig vesztesként kerül ki a perből, aminek logikus lélektani következménye, hogy később ott „tart be” a másiknak, ahol csak tud. Ha ez a gyermekfelügyelet, és a láthatás kárára megy, jóvátehetetlen károkat okozhatnak a gyermeküknek. Ennek megértetése alapvető feladat. A gyerekek érdekeit, szempontjait maximálisan figyelembe véve, őket nem eszközként felhasználni a legfontosabb dolog. Ebben tud segítséget nyújtani a mediáció. A megbeszélések során az addigi értékek felidézésével és megőrzésével egész más fénybe kerülhet kapcsolatuk. Segít az érzelmi veszteségek feldolgozásában, tanácsokkal szolgál, hogy a későbbi kapcsolatokban a felek ugyanazokat a hibákat ne kövessék el.
Ez a módszer hozzá tudja segíteni a feleket, hogy a megbeszélés végére mindkét fél nyertesként tudja megélni a helyzetet. Ha így kerülnek a bíróság elé, lényegesen kevesebbet sérülnek a felek. Képessé válnak arra, hogy felszabaduló energiákat a jövő felé tudják fordítani.
A mediáció igen jól alkalmazható kamaszok és szüleik közötti, igencsak gyakori konfliktusok esetén is. Általában a szülők először – amikor már úgy érzik, hogy minden eszköz elfogyott a kezükből - pszichológushoz szeretnék elvinni gyermeküket „javításra”. De a kamasz sokszor nemet mond erre a lehetőségre, azzal az indokkal, hogy nem hajlandó részt venni egy hosszabb ideig tartó kezelésben.
A mediáció nagy előnye időbeli rövidsége. Ezekben az esetekben ugyanis a kamasz nem hajlandó egy-két alkalomnál többször eljönni. Másrészt a szülők közül is az egyik mindig nagyon elfoglalt. A gyerek viszont veszélyhelyzetben van: csavarog, iszik, drogozik, az iskolában egyre több a probléma vele, furcsa alakokkal barátkozik. Ebben a helyzetben nincs idő a mélyben húzódó okok keresésére, a családtagok közötti pszichológiai játszmák elemzésére (a későbbiekben azonban ezt is érdemes körüljárni). Ilyenkor csak annyit lehet tenni, hogy a konkrét probléma hátterében lévő érdekek összehangolásával foglalkozzunk, amely egy konkrét kívánatos viselkedés megjelenését célozza meg a feleknél. Csak arra van lehetőség, hogy olyan megállapodás szülessen, amelyben mindkét fél nyertesnek érezheti magát, és ezáltal csökken a köztük lévő feszültség, javul a kapcsolatuk, azaz közvetve terápiás hatást érhetünk el.
Mindezek érdekében igyekezni kell megelőzni az indulatok megjelenését, vagy jelentkezésükkor minimálisra csökkenteni azokat. A mediációs folyamatban a mediátor néhány aktuális problémára fókuszál, és azok jövőbeli megoldásáról tárgyal. A felek közötti írásbeli szerződés arról szól, hogy konkrét dolgokban hogyan kell együttműködni a jövőben.
Az iskolai mediáció célja a tanár-diák, tanár-szülő, tanár-tanár, diák-diák konfliktusok kezelése.
A tanárok, szülők, diákok viselkedését különböző személyes tulajdonságok és elvárások alakítják. Emiatt gyakori a nézetkülönbség, esetleg összetűzés.
Az iskola egy zárt közösség, saját szabályrendszerrel, ahol az utóbbi időben egyre gyakoribbá válnak az egyet nem értések, viták, agresszív cselekedetek. A hosszú együtt töltött idő miatt fontos a közösség tagjai közötti egyetértés, a konfliktusok megfelelő kezelése.
Az iskolai mediáció egy olyan lehetőség, mellyel fejleszthető a kommunikációs és vitakészség, illetve a konfliktuskezelés. Segít a figyelemösszpontosítás és az empátia képességének kialakításában.
A mediáció gyakorlatának megismerése a diákok egész életére kiható előnyökkel jár. Olyan szemléletmódot kapnak általa, melyben megtapasztalják és megtanulják, hogyan tehetnek magukért, mert konfliktusaik rendezése joguk és felelősségük. Egy konfliktusból nem csak győztes-vesztes stratégiával lehet kijönni, hanem létezik győztes-győztes kimenetel is. Itt a résztvevők a kölcsönös előnyök és a konfliktusban érdekelt összes fél számára elfogadható megoldások elérésére törekszenek.

Az iskola a szocializációs folyamat segítségével többek között személyiségfejlesztést is végez. Ennek része a diákok kommunikációs és vitakészsége, illetve a konfliktuskezelés, az érdekérvényesítés képességének kialakítása, amely az iskolai mediáció segítségével is fejleszthető.

Nagyon fontos következménye a mediációs tevékenységnek, hogy általa javulhat a tanárok és a szülők, a diákok és a tanárok, valamint a diákok egymás közti kapcsolata. A resztoratív eljárások alkalmazásával visszaszorulhat az oktatási intézményekben megjelent és egyre növekvő erőszak a tanulók, a szülők és a tanárok között.

Natonek Gabriella
Mediátor

Forrás: cco.hu